Roma Polgári Tömörülés

	Vissza a főoldalra

	Kik vagyunk?Programunk Csatlakozz!Aktualitások Magazin Kapcsolat

A cigányokkal szemben hozott intézkedések Magyarországon

2012.01.17.	A A A

KATHE SAM - ITT VAGYUNK! - A cigányokkal szemben hozott magyarországi intézkedések

Ismerjük megy EGYMÁST, és MAGUNKAT!
Mintegy 700 éve közös hazában élünk mi, romák és nem romák, mégis sokan alig ismerjük saját gyökereinket és egymás kultúráját.
Hetente megjelenő magazin rovatunkban a romák történelmét mutatjuk be.

Ezen a héten a cigányokkal szemben hozott magyarországi intézkedésekkel foglalkozunk.

Forrás és köszönet: Székely János, Cigány népismeret

Magyarországon a cigányok helyzete a nyugat-erópainál sokkal jobb volt. Az ottani vérengzésekhez hasonló esetek itt nem fordultak elő. Erre a tényre joggal lehet büszke mind a cigányság, mind a többségi társadalom. Az együttélésnek sokkal harmonikusabb formáit találtuk meg itt Magyarországon, mint tőlünk nyugatabbra. Nagyon fontos volna erre a történelmi örökségre emlékezni, és erre építeni.

Az első cigányokkal szemben hozott rendeletek Magyarországon a nyugatiaknál jóval későbbiek. 1612-ben Zala, 1624-ben Szepes, 1658-ban Sopron, 1660-ban Nyitra vármegye rendelte el a cigányok kiűzését.

Debrecen városa 1667-ben megtiltotta a cigányoknak a lóval való kereskedést (a lólopások miatt). Az első cigány lótolvajokról Magyarországon 1506-ban hallunk: Keresztényszigettől Gyulafehérvárig menekültek a faluban lopott lovakkal, ahol aztán elfogták őket. Lassanként sokakban kialakult egy negatív cigány-kép. Egy 1585-ben kiadott szótárban például a cigány szó ezt is jelenti: „csalárd, álnok ember”. Más forrásokból inkább az együttérzés hangja érződik. Így Dézsi András verses műve (Moyses és Jósua haláláról; 1550) a cigányokról úgy emlékezik meg, mint akik „otthon (az őshazájukban) voltak hatalmasok”, mostanra pedig „csak marada sátorok”.

Egy szomorú eset megvilágítja a cigányok kiszolgáltatottságát. 1760-ban három cigány megszökött a földesurától. Késő este fogták el őket. Az egyik cigány már másodszor szökött. A földesúr felesége azt kérte, hogy addig verjék a talpát, amíg a vére nem folyik. Akkor hamus lúgban fürösztötték a lábát. A másik kettőt megbotozták, aztán lóganét etettek velük (Szacsvay László naplójából).

A vármegyék a 18. századtól kezdték megtiltani a cigányoknak a ló kereskedést, a vásárokon való részvételt, és kötelezték őket bizonyos okmányok (menlevelek) beszerzésére. Békés megyében 1769-ben a következő szövegű rendeletet hozták: „Nem lopni és hazudni, varázsolni, cigánykodni, hanem igaz munkával élni… Koldulni, kiabálni ne engedtessék…” A fennmaradt perek anyagából az is kiderül, hogy a bíróságok általában nem voltak részrehajlóak a cigányok ellen. Több olyan pert ismerünk, amelyet cigány kezdeményezett, ügyvédet is fogadott, és a per végén a bíróság vissza adatta neki a lopottnak hitt lovait.

Forrás: Székely János: Cigány népismeret
Következő témakör: A felvilágosult uralkodók civilizációs kísérletei

További cikkek

Híres cigányok a magyar történelemben A rendszerváltozás óta A cigányság helyzete a II. világháború után A Pharrajmos A cigányságot segítő, az emberiesség nevében hozott intézkedések

Összes cikk megtekintése

Figyelmébe ajánljuk

Makai István köszöntője
Caramel: Együtt
II. Roma-magyar véradó nap

Roma-magyar közös ebéd

Egy közös asztal mellett elfogyasztott ebédre és egy jóízű beszélgetésre szeretnénk meghívni Önt. Egy asztalnál ülve könnyebben megérthetjük és megismerhetjük egymást…
Hm... Ez érdekel!

A közoktatásról

Úgy véljük, a romákat érintő súlyos előítéletek és a hazai cigányságot sújtó hátrányok csökkentéséhez, megszüntetéséhez az oktatás és képzés jelenti az egyik legfontosabb esélyteremtési, esélykiegyenlítési lehetőséget…
Hm... Ez érdekel!

	Webmesterünk a közös jövő! Címünk: 1073 Budapest, Barcsay u. 11. Tel.: (06-1) 789-0517 Fax: (06-1) 789-0518 E-mail címünk: info@rptinfo.hu

English